2012. május 12., szombat

"Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja a barátaiért" (Jn 15,13). Ha logikusan gondolkodunk, sokkal nagyobb szeretetre van szükség ahhoz, hogy az ellenségeinkért adjuk az életünket! Ez Jézusnak is eszébe juthatott volna; vagy szándékosan fogalmazott így?
Ha valakinek odaadom az életemet, az azt jelenti, hogy az illető azt el is fogadja. Aki pedig elfogadja az életemet, az a barátom. Ha előtte ellenségem volt is, az életem odaadása által a barátommá válik. S milyen érdekes, hogy Jézus pont ezek után nevezi akkori és mostani tanítványait - barátoknak.

1 megjegyzés:

  1. Jézus pedig tényleg mindenét odaadta, mint az özvegyasszony a templomban, aki a perselybe bedobta egész megélhetését. És lám, Jézus szerint nem feneketlen a persely, nem értelmetlen az odaadás még az ellenségből lett barátért sem...
    LeB

    VálaszTörlés